JoeP régi motoros a blogolásban, helyesebben régi bicajos és mostanában kajakos, mert arról nem tudok, hogy motorozna. Márpedig biztos tudnék róla, mert jó régen olvasom a blogját. A MiVanVelem, ahogy a címe is mutatja, egy igazi énblog. Ahogy lenni kell, a szemünk előtt nőttek fel a gyerekek, költözött a család új házba, kezdtek el kajakozni. Mindent megtudunk a macskanevelési kísérletekről (nem túl sikeresek), a ginkgo biloba ültetésről (remélem sikeres lesz), és a munkahelyi gondokról és sikerekről is. Meg a kirándulásokról és túrákról, mert azt szeret nagyon. És le is írja őket, meg fényképeket mutogat róluk, jó sokat. Ezek a túraleírások olykor annyira alaposak és hosszúak, hogy nekem csak a képeket van erőm nézegetni. De nem baj, mert időnként összerendezi ezeket az írásait egy-egy letölthető könyvbe, na majd azokat egyszer elolvasom. És mondtam már, hogy jól rajzol? Ő szerkesztette a Világökörség karikatúra magazint is. Az ilyenre mondják, hogy reneszánsz ember?
Mindez persze lehetne egy kívülállónak maga a dögunalom, de nem az, mert JoeP jól ír, nagyon jól ír. És főleg őszintén. Sokszor gondolkodtam már, mennyi bátorság kell, ennyire őszintén leírni az örömöket és bánatokat, mindent ami történik vele. Nem tudom, de én nem merném, én inkább olvasom, hogy mi van veled, JoeP?
Megjegyzések (0)